SZÍV-AGY KOHERENCIA TOVÁBBI OLVASMÁNYOK

SZÍV-AGY KOHERENCIA TOVÁBBI OLVASMÁNYOK

Pár évvel ezelőtt egy kutatócsoport elkezdett a szívvel foglalkozni és mélyreható kutatásokat végeztek e területen és komoly megdöbbenésre okot adó következtetésekre jutottak, ugyanis igazolást nyert az emberek évezredes hite: a szív valóban a központja a szeretetnek, bölcsességnek és bátorságnak. A szívnek, a vér pumpálásán túl sokkal nagyobb  szerepe van az ember életében.

A kutatások bizonyították, hogy hogyan és miért van hatása a szívnek az éleselméjűségünkre, a kreativitásunkra, az érzelmi egyensúlyunkra és a személyes hatékonyságunkra. A szív több mint egy egyszerű pumpa. A szív gyakorlatilag egy magasan rendezett és szervezett információ feldolgozó központ, amelynek megvan a saját „agya”, amellyel az idegrendszert, hormonális rendszert és egyéb módozatokat felhasználva kommunikál az Aggyal. Ezek a hatások befolyásolják az Agy működését, a szervek többségét és végső soron hatással vannak az életminőségünkre.

A kutatások igazolták, hogy az agyunk és a szívünk közti kommunikáció nem egyirányú, az agytól a szív felé, hanem egy rendkívül dinamikus, folyamatos, kétirányú párbeszéd, amellyel egymás működését oda-vissza befolyásolják.

A kutatások kimutatták, hogy a szív a következő módokon befolyásolja az agyunkat:

1. Az idegrendszeren keresztül
2. A lüktetésén keresztül
3. A termelt hormonokkal
4. Az általa generált elektromágneses mező segítségével

A kutatók megfigyelték, hogy hogyan reagál az agy a szív által küldött jelzésekre akkor, amikor intenzív érzelmeket él meg az ember. Az eredmények azt mutatták, hogy amikor az ember őszinte, pozitív érzelmeket él át, a szív ritmusa koherenssé válik, ezáltal az agy felé küldött információ tartalma is megváltozik, ami közvetlenül módosítja az agyunk teljesítményét.

A szívünk rendkívül erős elektromágneses teret képes generálni önmaga körül és természetesen ezáltal az emberi test körül. A szív elektromos energiája 60-szor erősebb az agyunk elektromosságánál. A szív mágneses mezejének energiája pedig 5000-szer erősebb az agy által generált térhez képest és a test körül is érzékelhető. Ez utóbbi megállapítás további kutatásokat eredményezett. Arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy ha ez a mező a testünkön kívül is jelentkezik, akkor vajon mások is képesek „fogni az adást”?

Az eredmény döbbenetes volt. Kimutatták, hogy az egyik ember szívének ritmusa, mezeje közvetlenül kihatással van a másik ember agyának működésére. Képesek vagyunk tehát érzékelni a másik ember érzelmi állapotát, boldogságát, feszültségét búját, baját.  Ez egy újabb magyarázatot ad a szavak nélküli kommunikáció létezésére. Nem véletlen, hogy bizonyos emberek társaságában rendkívül jól, másokéban pedig rosszul érezzük magunkat.

A következtetéseket mindenki levonhatja. Az érzelmeink sokkal jobban befolyásolják az életünket, mint azt gondoltuk volna. Persze azt eddig is tudtuk, hogy a stressz, a bánat, a szorongás, a neheztelés stb hosszú távon megbetegít, de most már az is bizonyos, hogy ha a boldogságunkra fókuszálunk, ha gyakrabban tapasztaljuk meg a szeretet érzését, sokkal összeszedettebbek, egészségesebbek leszünk és a társas kapcsolataink is átalakulnak, a családunkról már nem is beszélve.

(Csatoltam képet.)

Forrás: http://valasztasereje.hu/valtozas/stressz-valtozas/szivunk-a-mokamester/

Az amerikai Heartmath Intézetben több évtizede folyó kutatások során bizonyítást nyert, hogy a szív generálja a szervezet legerősebb és legkiterjedtebb ritmikus elektromágneses mezejét. Ez az elektromágneses mező az egyéntől másfél méternyi távolságra is mérhető. Sokáig úgy tartották, hogy a tudat kizárólag az agy terméke. A kutatások eredményei azonban arról tanúskodnak, hogy a tudat valójában az agy és a test együttműködéséből keletkezik. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a szív ebben a folyamatban különösen jelentős szerepet játszik. A kutatók szerint a szív nemcsak pumpaként működik, hanem igen komplex rendszer, amely saját működő "aggyal" rendelkezik. A neurokardiológia névre keresztelt új tudományág kutatásai szerint a szív egyben érzékszerv is, és bonyolult információbefogadó és -feldolgozó központ. A szíven belüli idegrendszer (a "szívagy") a szívet képessé teszi a tanulásra, emlékezésre, és funkcionális döntések meghozatalára az agykéregtől függetlenül. Emellett számos kísérlet tanúskodik arról, hogy a szív folyamatosan jeleket küld az agynak, amelyek befolyásolják az érzékelésben, a kognitív folyamatokban és érzelmi működésben érintett agyi központok működését. A kiterjedt ideghálózatokon zajló kommunikáció mellett a szív és az agy elektromágneses mezőkön keresztül is kommunikál egymással.

Az agy által létrehozott elektromágneses mezőhöz képest a szív elektromágneses mezőjének amplitúdója 60-szor nagyobb, és a szervezet minden sejtjét átjárja. Mágneses ereje kb 5000-szer erősebb, mint az agyé és érzékeny mérőeszközökkel a testtől másfél méternyire is mérhető. A szív folyamatos elektromágneses pulzálása során az egyes szívdobbanások közötti időtartam dinamikus és komplex módon változik. A szív folyamatosan meglévő ritmusa erőteljes hatást gyakorol a szervezetben zajló folyamatokra. A Heartmath Intézetben többek között kimutatták, hogy az agy ritmusa természetes módon szinkronba kerül a szív ritmikus működésével, és amikor például szeretet vagy hála érzése járja át az embert, a vérnyomás és a légzés ritmusa hozzáigazodik a szív ritmusához. Ezek alapján feltételezhető, hogy a szív ritmikus mezője, mint egy információ-hordozó hullám működik, amely globális szinkronizáló jeleket szolgáltat az egész szervezet számára.

A HeartMath Intézetben folyó kutatások azt mutatják, hogy a személy érzelmi állapotát tükröző információt többek között a szív elektromágneses mezeje kommunikálja a szervezet egésze számára. A szív ritmikus dobbanásainak mintázata jelentősen megváltozik az átélt érzések hatására. A negatív érzelmek, mint a harag, vagy frusztráció össze-vissza, rendezetlen, inkoherens szívritmussal járnak együtt. A pozitív érzelmek, mint a szeretet vagy a hála, ezzel szemben lágy, rendezett, koherens szívműködéssel párosulnak, és ez a szervezet különös működési módját, az úgy nevezett pszicho-fiziológiai koherencia állapotát hozza létre.

Fiziológiai szinten ezt az állapotot a szervezet rendszereinek fokozottan hatékony és harmonikus működése jellemzi. Pszichológiai szinten a belső mentális párbeszéd jelentős csökkenése, a feszültség érzékelhető enyhülése, nagyobb érzelmi egyensúly, tisztább gondolkodás, fokozott intuitív képesség és kognitív teljesítmény figyelhető meg. Ezen kívül kísérleti bizonyítékok vannak arra, hogy a pszichofiziológiai koherencia fokozza a körülöttünk lévők iránti érzékenységünket is. A társas kommunikációt többnyire olyan nyílt jelekkel írjuk le, mint a beszéd, a hang különböző minőségei, a gesztusok, arckifejezések és testmozdulatok. A kutatások azonban arra utalnak, hogy egy finom, de jelentős elektromágneses vagy energetikai kommunikációs rendszer is működik éber tudatosságunk szintje alatt. Feltehetőleg az ilyen energetikai interakciók is hozzájárulnak a személyek közötti "mágneses" vonzalmak vagy taszítások kialakulásában, és hatnak társas kommunikációnkra és kapcsolatainkra.

Az elmúlt tíz évben a számítógépes programok megjelenése lehetővé tette a szívritmus-változékonyság (HRV) két jellemző típusának, a káosznak és koherenciának leírását. A számítógéphez erősített érzékelő méri a szívverések közötti intervallumot. A szívritmus változékonysága, vagyis az, hogy az egyes dobbanások között hol rövidebb, hol hosszabb idő telik el, természetes állapot, amelyet alapvetően a vegetatív idegrendszer szabályoz. A szívritmus-változékonyság elemzése következtetni enged a szív, az idegrendszer és a szervezet egészének  általános állapotára  Ha az csökken - vagyis a szív gyorsabban ver, a képernyőn egy görbe feljebb ugrik, ha az intervallum nő, a vonal lejjebb ereszkedik. Ha az eltérések többnyire kicsik és kaotikusak, szervezetünk hol a fékre, hol a gázra tapos értelmetlenül, minden következetesség és szabályszerűség nélkül - káoszról beszélünk. Amikor viszont a szívritmus változékonysága nagy és egészséges, a gyorsuló és lassuló szakaszok gyors és szabályos váltakozást mutatnak. Ebből születik a harmonikus hullámzás képe - amit a koherens szívritmus kifejezés tükröz.

A változékonyság a születés közeli időkben a legnagyobb, a halál közeli időszakban a legkisebb. Az értékek az évek során folyamatosan csökkennek. Ez annak a jele, hogy szervezetünk fokozatosan veszít rugalmasságából, egyre nehezebben alkalmazkodik a fizikai és érzelmi környezet változásaihoz. Ez az öregedés jele. A változékonyság részben azért csökken, mert nem ápoljuk kellőképpen a bennünk lévő fizikai féket, vagyis a paraszimpatikus rendszer tónusát. A gyorsítót, a szimpatikus rendszert viszont állandóan igénybe vesszük. A szívverés változékonyságának csökkenése szerepet játszik számos olyan a stresszel és öregedéssel kapcsolatos probléma kialakulásában, mint a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a cukorbetegséggel járó komplikációk, az infarktus, a hirtelen halál, de még a rák is.

Számos kutatás kimutatta, hogy a szívritmus-változékonyság csökkenését leginkább a negatív érzések, a düh, a szorongás, a fájdalom idézik elő, mint ahogy a szervezetünkön eluralkodó káoszért is ezek felelnek. A testi működés kaotikus időszakai hatalmas energiaveszteséget jelentenek, amit kimerültségként és fáradtságként élünk meg. Más kutatások ugyanakkor arról számolnak be, hogy a pozitív érzések, az öröm, a hála, s főként a szeretet, a koherenciának kedveznek. Néhány másodperc alatt az ilyen érzelmek koherenciahullámot indítanak el, s ezt a szívritmusmérő azonnal észleli. A szívritmus-koherencia azonnal kihat az immár stabilizálódott érzelmi agyra, s jelzi neki, hogy a fiziológia terén minden rendben van. Az érzelmi agy pedig a szívkoherencia fokozásával válaszol az üzenetre. Ebből a kétirányú mozgásból olyan kedvező kölcsönhatás lesz, amely kevés gyakorlás után legalább fél órán át maximális koherenciát biztosít. A szív és az agy közötti koherencia következtében az autonóm idegrendszer stabilizálódik, azaz a szimpatikus és paraszimpatikus rendszer között egyensúlyi állapot jön létre.

Forrás: http://www.egeszsegtukor.hu/noi-tukor/az-intelligens-sziv.html

Még egy cikk érdekességként a szívritmus-változékonyságról, amit itt máshogy fordítottak:

Mi a szívfrekvencia-variabilitás és mi a jelentősége?

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/16092/szivfrekvencia-variabilitas